A 19.század óta a közép-európai sajtó széles nyilvánosságot biztosított a mindenféle nacionalizmusoknak. Volt itt magyar, szlovák, szerb, nagyromán, meg mindenféle nacionalizmus. Meg olyan anti-nacionalisták, akik szerint a többiek nacionalisták, ők nem.
Ribay Györgyöt, a történész-nyelvész-irodalomtörténész-teológust ez a 19.századi napisajtó nem tudta hová tenni, ezért aztán agyonhalgatta. A társadalom nagy része azt sem tudta, ki ő.
Merthogy Ribay barátunk, egy felvidéki evangélikus lelkész fia, nem állt be semmilyen áskálódó- pocskondiázó szekértáborba. Ő olyan Kárpát-medencét akart, amely a magyar államiság keretei között biztosítja az itt élő népek anyagi és kulturális gyarapodását. Össze akarta fogni a szláv népeket is. A szlovákokról például azt írta: " a szláv népek töredékeiből kialakult konglomerátum".
Szerették is ezért egyesek, de nagyon. Többször is megpróbálták megölni.
A sajtó pedig nem beszélt róla.
Magyarországon egy tanulmány jelent meg róla, 1937-ben, az Egyetemes Philológiai Közlönyben, Szabó Zoltán tollából.
Sajnos, volt idő a magyar sajtóban, mikor a hazugság, az ellenségeskedés alaposan felülírta a józan észt.
Ez már régen volt, ugye...
Ribay György, aki nem kellett senkinek
2010.10.14. 13:37 Bálint Péter
Szólj hozzá!
Címkék: sajtó györgy társadalom nacionalizmus közlöny egyetemes 19.század ribay philológiai
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
![](/img/blank.gif)